Napi szösszenet

Voltak ugye a jó családok...Ezek az akkori cucilista viszonyok között gazdagnak minősültek, vagy "olyan" beosztásban dolgoztak, és egy kicsit többet engedhettek meg maguknak... Nem voltak ezek nagy hetedhét országra szóló hejehuják, de azér mindenki tudott róluk kicsiny városunkban.
Aztán voltak a még jobb családok... A felső tíz, vagy talán még kevesebb...Nos ők nem voltak benne semmilyen kilengésben, nagyon dolgoztak, csendben voltak, de a magas kerítések mögött folyó életről szintén mindenki beszélt...
Történt egyszer, hogy a városi fő nőgyógyász és a felesége elhatározták, kimennek egy kicsit a szebb világba és élnek egy keveset, amúgy isten igazából. Belevágtak a projekbe. Felvettek egy nénit pásztorolni a macskát és a gyereket...A macsesz egy hatalmas, akkoriban ritkának számító perzsa állat volt, a gyerek pedig, egy igazi elkényeztetett szülők erősen ütődött fia...
Nem volt hülye, no nem, csak ütődött. A kortársai elől elzárt, szemüveges kis balfasz, aki állandóan spekulál valami baromságon, a legjobb cuccokban feszít és mindenki megveri, már ha kiengedik az utcára egyedül.../ Autóval hordták iskolába a szerencsétlent 68'-ban, öt percre az iskolától.../
Na lényeg a lényeg, a néni meg a macska, meg a gyerek hármas elkezdett működni...
A kissrác a macsesszal szórakozik, a néni a konyhában, vagy a piacon, szóval, nincs éppen a képben... A macsesz dorombol, mint a fene. A kissrác elkezd spekulálni, vajjon mi adja ezeket a hangokat? És elhatározásra jutott...Be a macsesszal a papa rendelőjébe, inhalációs narkózist a cicának /ja előtte bemosakodott, pont úgy ahogy a papától látta.../ és a vizsgálóasztalon élveboncolta a cicát, keresvén a dorombolóját... Szépen haladt a dologgal, a macska már nem élt, mikor a néni megtalálta őket...Jó nagy horror lehetett...
A szülők nemsokára hazajöttek, keresték a macseszt persze...A néni meg elmondta nekik mi történt...Meg utána az egész városnak... Hehehe...
Ja a kölökből valami menő fizikus lett a fene a kíváncsi természetét nekije...